101.NAP
Hú, már megint mennyi mindent írnék! Vannak közlékeny és kevésbé közlékeny napjaim.
Az utóbbi 1-2 hétben – a költözés óta – úgy érzem, hogy mindig csinálnom kell valamit, mindig rengeteg tennivalóm van és sosem érek a végére. Ez már kezdett kiakasztani, mert bár szeretek rendszerezni és szeretem elvégezni a saját magam által kitalált dolgaimat, de mégis olyan sürgető érzés. És ki szereti azt az érzést, hogy semminek sem ér a végére? Mikor ezen gondolkodtam arra döbbentem rá, hogy ez mennyivel jobb annál mint mikor nem tudok mit kezdeni magammal, nincs feladatom és unatkozom. Egyből felvidultam. :) Van feladatom, van tennivalóm, hasznos dolgokat kell elvégeznem, amik a végén örömöt okoznak.
Ma elgondolkodtam azon, hogy mit is tennék ha bármit megtehetnék? Persze a „realitás” keretein belül. Egy perc után a fejemben lévő nagy csöndet felváltotta a válasz gondolata – leutaznék a Balatonra és megnézném a Házamat. :) Ezt mind megtenném. A többi várhat még, és ne is menjünk bele a részletekbe, mert mint tudjuk a végtelenségig lehetne sorolni! :)
Hová tűnt az a sok minden amit le akartam írni? Már megint elvesztettem a fonalat. Sebaj, majd mindent a maga idejében.