122. NAP
Nekem van a legmókásabb talplenyomatom. :) Ezt úgy fedeztem fel, hogy elkezdett esni a hó, én pedig ilyenkor mindig megnézem, hogy milyen a cipőnyomom. Ráadásul ez új csizma, úgyhogy tavaly nem ezt néztem :) Úgy képzeljétek el, hogy három csigatekervény van az alján. Nagyon vicces. Ráadásul mikor séta közben megnéztem a többi nyomot..pff.. az semmi ehhez képest! Sima rece+ bakancsnyom. :) Ezen annyira mulattam, hogy úgy mentem tovább az utcán, hogy félig hátrafordultam és néztem, hogy milyen mintákat hagyok magam mögött. :)
Erre sokan mondanák, hogy minek, meg nőj már fel, de én nem akarok! Különösen nagy szükségem volt erre az élményre, elmémet direkt eltereltem egy meglehetősen kellemetlen szituációról ami előtt történt velem. Ugyanis miközben sorban álltam a boltban a mögöttem lévő alkoholista hajléktalan konkrétan rám esett mint egy zsák – még jó, hogy időben kapcsoltam és a lábamat érte – mert epilepsziás rohama volt. Ezt csak is azért írtam le – lévén hogy ez rossz dolog, és miközben írtam egyáltalán nem éreztem jól magam – hogy kiírjam magamból, és ezáltal könnyebben fátylat vetek rá. Számomra azért nagy ügy az ilyen, mert soha nem láttam még ilyet, és különben is rettegek minden effélétől, orvosnak abszolút nem állnám meg a helyet lelkileg sem. Hát ez van. Ezt is túléltem, ez is megtörtént, és nem dőlt össze a világ. Próbálom elterelni a gondolataimat.
Esik – szakad – a hó már reggel óta!!! :) Nagyon-nagyon boldog vagyok. Kislányom is szereti és úton hazafelé azt mondogatta, hogy hó hó hó. Lehet, hogy ő a Mikulás? :)
Teljesült a vágyam, még idén van hó, ha csak egy napig tart akkor is. Gyönyörű a város és tényleg nagyobb a csönd. Pont megfelelő a Karácsony váráshoz. Igazi ünnepi hangulat.
A csomagolást még el sem kezdtem, de az Ünnepi Ebéd már kész. És még csak nem is én csináltam…Nem baj, most már akkor segítek elfogyasztani! :)
U.i.: Ne várjátok az Aranykort és a felemelkedést, hanem hallgassatok benső énetekre, a lelketekre és magatokban valósítsátok meg. Az Aranykor elkezdődött, megérkezett, mostantól megkapjuk a szükséges támogatást lelki felemelkedésünkhöz. Mert az ember nem pusztán fizikai lény, engedjétek el az anyaghoz ragaszkodást és rájöttök, hogy mi fontos igazán!