130. NAP
Kétezer-tizenkettő utolsó napja.
A szilveszterért nem vagyok különösebben oda, sose szerettem, inkább az új évért, új kezdetért. Érzem, hogy ez a mostani ami jön, sokkal de sokkal jobb lesz. Már ott van a levegőben a felszabadulás, a könnyebbség.
Jobb lesz. Csak ezt a szilvesztert éljük túl!
Itt a panelrengetegben, nem egy leányálom és kisgyerekkel. Elalszik, de éjfélkor úgyis felkel a nagy ricsajozásra, petárdákra,tűzijátékra, amit nagyjából éjjel háromra hagynak abba. Alig várom. Talán kibírok egy napot nemalvással…
A mai napon elgondolkodtam, hogy is telt ez az év, hát, nem is tudom. Úgy érzem a mélypont volt. Kilábalóban vagyok.
Annyi mindent írnék, és annyi gondolat kavargott a fejemben, de mindjárt itt az éjfél és nem akarok lemaradni róla. :)
Idén megfogadom, hogy nem teszek fogadalmat. De azért annyit hozzáfűznék, hogy kiszakadok mély belső gondolataimból, amik egész nap lekötnek, és nyitok a külvilág felé, megélem a pillanatokat. Így legyen! ;)
Nagyon Boldog – sokkal Boldogabb -, Felszabadult, Örömteli Teremtésekkel teli Új Évet Kívánok!
***2013***