142. NAP
Vonzok,vonzok,vonzok. Azt vonzom amit akarok, amire vágyok. Csak jó dolgokra vágyok. Csak jó dolgok fordulnak meg a fejemben. Most se írnám le ennek az ellenkezőjét megerősítésképpen, mert akkor már is azon járna a fejem. :)
Komolyan még január közepe sincs? Hova tűnt az a sok nap ami már eltelt ebből az évből? Visszamentünk az időben? Már rég februárnak kellene lennie…
Nincs tévém, nem nézek tévét, nem érdekelnek a babonák, nem érdekelnek a jajongások, nem érdekel, hogy mit gondolnak mások – vagy egy kicsit azért mégis? Ettől nehéz ám megszabadulni. Hogy lehet úgy élni, hogy nincs zavaró tényező? Hogy lehet figyelmen kívül hagyni legalább azokat az embereket akiket nem ismerünk és ezáltal egyáltalán nem számít a véleményük? Nem könnyű. De azért próbálkozom. Tini korom óta rengeteget fejlődtem ebben, pedig annyira nem is volt tudatos, mi lesz akkor most, ha oda is figyelek rá?
Még mindig túl sokat agyalok. Olyan szinten képes vagyok túlbonyolítani egy pitiáner dolgot, hogy akár egy regény is megtölthetne. Most ezt tényleg muszáj? Minek jár annyit az agyam? Mi ez a sok gondolat? Nem lehetne néha csönd?
Mikor az utcán sétálok és csönd van, akkor arra gondolok, hogy milyen csönd van. Nem lehetne arra gondolni, hogy nem gondolok semmire?
Korábban tesi órán volt hogy úgy kezdtük, hogy lefeküdtünk a torna terem padlójára, ellazultunk, és teljesen ki kellett üríteni a gondolatokat a fejünkből. Tehát, gondolj a semmire. Mire gondolsz ilyenkor? Én egy fehér szobára, majd természetesen elkalandozok, eszembe jut róla a Monk c. sorozat, mert ott láttam ilyet…majd egy-egy epizód…egy kutya az egyik epizódból…egy ismerősömnek is volt ilyen németjuhásza…eszembe jut az ismerősöm…stb. Elég messzire lehet jutni ilyenkor, de teljesen haszontalan.
Az elme nyughatatlanul kalandozik. És mire jó ez? Én még nem jöttem rá. Talán olyan pozitívumát látom, hogy nem kell mindent kimondanom, sőt, ha úgy érzem nem kellene kimondanom nagyon jól megtudom beszélni magammal is magamban. :) Így senki nem tudja meg, és hülyét se csinálok magamból. Esetleg még tanulás közben is jól jöhet, visszaidézhetem magamnak amit olvastam, láttam. De ennyi. Tényleg nincs benne semmi jó.
Azt mondják, hogy ha sikerül a semmire gondolni, akkor jönnek az információk. Az igazi tudás, ami felülről jön. Ilyenkor nem földi agyunk, halandó emberi mivoltunk gondolkozik, hanem felsőbb énünk válaszol nekünk. Ekkor végre meghalljuk amit tudnunk kell. Meditatív állapotba kell kerülni.
Ez sajnos még mindig nem megy nekem, az alvás viszont annál inkább. ;) Be kellene programoznom magamba, hogy maradjak ébren, és le tudjak menni minimum alfába. Újabb feladat;)
Rákaptam a listákra. Nemrégiben csináltunk egy tizenhat pontosat, már csak egy dolog maradt rajta, hogy megnyerjem a lottót. :) Már a kezemben a toll, hogy kihúzhassam ;)
Ezen felbuzdulva megírom vágyaim listáját is erre az évre. Szigorúan és részletesen!!! :)
Hajrá Univerzum!
Ez kicsit olyan mintha a Télapónak írnék csak nagyban:)