146. NAP
Megihletett a csodaszarvas. Újra megtaláltam a gépen azt a csodálatos képet, melyen egy arannyal körvonalazott szarvas áll, lábai gyökérként kapaszkodnak a földbe, agancsai pedig virágba borulnak. Inspiráló, megnyugtató, reményt keltő kép.
Csoda – várom már nagyon
Türelem – szintén várom, hogy megérkezzen végre hozzám is. :)
Ösztönök – na, azok működnek, csak gyakrabban kellene figyelni rájuk…
Ébresztő!!!
Elkalandoztam, csöppet letértem a spirituális útról. Egyre nehezebben veszem rá magam, hogy ilyen témában olvasgassak. Elvesztettem a fonalat. Annyi az információ még mindig, és annyira az elején járok, hogy egyszerűen nem tudom kiszűrni a hasznosat.
Szeretnék elolvasni egy igazán jó könyvet, mert a legutóbbi ami megfogott azok az Esther és Jerry Hicks könyvek voltak. Az már bizony nagyon rég volt, hiányzik az érzés amit adott, mikor néha ráeszméltem, hogy megvilágosodtam! :) Lehet, hogy elolvasom ezeket megint, mert akkoriban sokat fejlődtem, lelkes és kreatív voltam. De találtam itthon Louise L. Hay könyvet is, még csak elkezdtem, de hátha hasonló lesz a hatás. :) Esetleg valami ötlet?
Egyenlőre ide jutottam a mai napon, a többi gondolatomat nem erre a blogra tartogatom, valahogy nem illenek ide. :)