162. NAP
Ma már végre február van. Szeretem ezt a hónapot. Ilyenkor belefér egy kis tél, általában esik még egy nagyobb adag hó is, fagy is van, majd mintha elfújták volna, jön is a tavasz.
Idáig nem szerettem a tavaszt, nem is vártam. Egyszerűen csak olyan köztes évszaknak tartottam, ami kitölti az időt két kedvencem, a tél és nyár között. De ez most máshogy van. Várom a tavaszt.
Várom, hogy végre több madarat láthassak, hallhassak. Hogy nézhessem a virágokat, a rügyezést, és hogy végre mosolygós embereket láthassak magam körül.
Mert igen, tavasszal mindenkinek jobb kedve van, az emberek kinyílnak. Örülnek, hogy maguk mögött hagyhatják a vastag ruhát, és, hogy több időt is kint tölthetünk már kellemetlenség nélkül.
Különösen én fogok örülni ennek, mikor végre tudunk mit csinálni odakint, nagyokat sétálhatunk és nem csak a fagyoskodás megy.
Na,most már elég legyen ebből a fázós szövegből! Lehet, hogy azért beszélek erről most ennyit, mert rám nyitották az ablakot, én pedig már „pizsiben” vagyok. :) Érdekesek ezek az öntudatlan dolgok. Érzed is, meg nem is.
Jó lenne ha képes lennék tudatosan is alkalmazni. Mint mikor beszélnek hozzád, közben valami mást csinálsz, és reagálsz arra amit mondanak, de ott se vagy. Vajon hányfelé dolgokra képes figyelni az agy?
Én személy szerint szeretek egyszerre több dolgot csinálni, legalábbis minimum kettőt. Hozzászoktam, hogy több mindenre figyelek, ez valószínűleg ilyen női adottság.
Most jöjjön egy kis írás és közben feltöltődés:
Az életem a lehető legjobban alakul, valami még jobb felé haladok és ez reményt ad.
Én teremtem a holnapomat, és ha szánok rá egy kis időt, hogy végiggondoljam és átérezzem mit is akarok, nagyszerű dolgok fognak történni velem.
Minden gondolatom és kimondott szavam hatással van életem alakulására, ezért tudatosan figyelek rájuk.
Örömet okoz a sok kihívás és újdonság, amikkel nap mint nap találkozok új gondolkodásmódomnak köszönhetően.
Habár olykor én is elkeseredek, nem tart soká, mert belül érzem, hogy ez nem igazi, és egyszerűen csak felsőbb énem kéri vissza az összhangot.
Benső Énem az én Angyalom, és mindig számíthatok rá, ha kétségeim támadnak, finoman suttogja megnyugtató szavait és egyszerűen tudom, hogy nincs miért aggódni.
Időnként felmerülő gondjaim olyan csekélyek, hogy szinte nevetséges is lenne beszélni róluk. :)
A Vonzás törvénye mindig működik, és én egyre gyakorlottabban és sikeresebben használom.
Kitartásom töretlen, a hit és a remény állandó.
Szeretem az Univerzumot.
Szeretem a Mindenséget és az Emberiséget.
Minden egyes emberben új lehetőséget látok.
Minden nap, minden perce egy új lehetőség és izgalom.