172. NAP
Új erőt érzek magamban. Hatalmas teremtőerőt. Érzem, hogy amiket most teremtettem csupán aprócska szösszenetek ahhoz képest, amik ezután jönnek! Megállíthatatlan vagyok! :)
Az Örvény magába húz, pedig próbálok küzdeni ellene. :) Higgyétek el! A nyugalom stádiumában vagyok. Még a kislányom hisztijei is csak annyira tudnak kizökkenteni, hogy kicsit befeszül egy izmom. :) Kívülről hallom, látom, tapasztalom. Ez egy új megtapasztalás. Egy köztes állapot. Innen jön a még jobb, érzem. Fantasztikus úton indultam el, melyen a stressz és az aggódás még mögöttem kullog, hátha nyakon csíphet. De én gyorsabb vagyok. :) Csak előre nézek. Mit is látok?
Először is, közeledik a nagy nap mikor megismerem Őt. Varázslatos, fantasztikus, mesébe illő napok, hónapok, évek elé nézek. Sőt, ki merem mondani, hogy a hátralévő életem pont olyan lesz mint a fent leírtak! :)
Közeledik az a nap is, amikor ellátogatok a Házamhoz, körbejárom kívül-belül, majd döntök. Meghozom eddigi életem egyik legnagyobb és legboldogabb döntését: megveszem a Házamat, ami korábban még csak a Rezgések Világában létezett, és leköltözünk vidékre az én kis családommal. :)
Onnantól szabad a pálya! Újrahasznosítás, környezetkímélő életmód, vidéki élet, nagytestű kutyatartás, lakberendezés, szomszédolás, kerti partizás, balatoni naplemente csodálás, Balaton parti sétálás, szabadság, tér, kreativitás, otthon, béke, szeretet, megvalósulás, öröm, izgalom, kihívás, megértés, siker…sose lenne vége :)
Ezek várnak rám, a nagyon is közeli jövőben. Még is hogy kellene élnem a jelenemet ezek tudatában? J Mintha egy fantasztikus nyaralásra, kirándulásra készülnék...izgatott vagyok, néha kicsit türelmetlen, és áthat az örömteli várakozás. :)
Ezt kívánom mindenkinek!