178. NAP
Egy nagyon kedves barátom ajánlotta Richard Bartlett : A csodák fizikája c. könyvet, és meg kell, hogy mondjam igen nagy hatással van rám. Tény, hogy nem úgy olvasom mint a könyveket szokás – beleolvastam a fejezetcímekbe, majd fellapoztam az érdekesnek tűnőket -, de megtaláltam a nekem szóló részeket. Azt ami pont idevág. A gondolkodásról, elengedésről.
Bennem van még a kettősség, hogy agyalok, de közben szeretnék kizökkenni ebből, és szeretném ha nem gondolkodnék semmin. De ha éppen az a gondolatom, hogy nem szeretnék gondolni semmit, valószínűleg így nem fog menni, mert ez is egy gondolat. :)
A fent említett könyvben olvastam:
„Ahhoz, hogy valami történjen, el kell engedned a dolgokat. Minél inkább elengeded, annál több minden történhet. „
Most nem mondom azt, hogy épp ezen munkálkodok, mert ha valamin dolgozok azzal már megakadályozom a jó eredményt. Küzdeni értelmetlen, hiszen amit szeretnék úgy is megkapom ha nem tervezem meg az összes hozzá vezető lépést. Sőt, akkor is jelenleg semmi jelét nem látom. Ha már hinni tudok benne, az bőven jó kezdet. :)
Elmerültem a Világ nagy kérdéseiben, talányaiban, de nem úgy mint a tudósok, inkább mint egy csodalátó/csodaváró felsőbb lény. Bár ha felsőbb lényem szemével néznék valószínűleg semmi nem lenne számomra csoda..de ki tudja. Mindenesetre sok mindenben hiszek, nekem nem kell mindent bebizonyítani, mert ha valamit el akarok hinni el is fogok. :) Szeretek egy fantáziadús világban élni, szeretem színesben látni az életemet, szeretem látni a lehetőségeket, és vágyni új izgalmakra.
Az Elengedés Nagymestere vagyok.
Az Elengedés Nagymestere vagyok.
Az Elengedés Nagymestere vagyok.
Szeretem a hármas számot, mint megerősítést. Szerintem jelentősége van, és ha úgy hiszem, akkor nekem van is. Minden csak nézőpont kérdése. Ki hogy látja a Világot. Ezt a Világot, amiben írom a blogomat, ezt a fizikai Világot, melyben van hit, remény, szeretet, és sok sok pozitív teremtés. Ebben a Világban rengeteg lehetőség van, milliónyi újdonság és végtelen teremtés.
Kilépek megszokott kis aggódó - gondolkodó - túlkombináló lényemből, és átlépek fensőbb, átfogó nézőpontomba, meglelem a nyugalmat, a végtelen szeretetet, a harmóniát, az Örvényt és a tökéletesen teremtő énemet.