186. NAP
Végre eljött a várva várt pillanat, amikor észreveszem ha adódik egy lehetőség, észreveszem, hogy sodródhatok az árral és észreveszem, hogy a megérzéseim mit súgnak. Most nagyon erősen súgnak, nehogy ne halljam meg, talán ezért olyan nehéz nem engedelmeskedni nekik. :)
Határozottan jó érzéseim vannak a változással kapcsolatban, már nem félek belevágni. A tettek embere vagyok és kellemetlenül érint ha nem tehetek semmit. De most nem így van. Örülök, hogy figyelek, és köszönöm neked benső énem, hogy csörgött az ébresztő!
Érzem, hogy valami kezdődik, új, boldogabb életünk nagyon közel van! Egyre pozitívabban tekintek a jövőmre, és hamarosan megtanulok sodródni az árral… Az Örvényben leszek, amikor csak tudok, majd egyre többet, végül ki se jövök onnan és majd válogathatom beteljesült vágyaimat fontossági sorrend szerint. :)
Felszabadító ez az időjárás, talán ez az első, hogy tényleg örülök a tavasznak. Hosszú volt a tél. Jöhet a töltekező napsütés.
Úgy érzem, az utóbbi napokban, hetekben, nem én voltam a pozitívság mintaképe, de ígérem, hogy hamarosan már a saját tanácsaimat is megfogadom és végre én is elfogadhatok, megengedhetek, elengedhetek, befogadhatok és szerethetek.
Addig is, bízom benne, hogy ti boldogok vagytok, tudjátok mit kell tennetek, és csak sodródtok az örömteli várakozásban. :) Ha ez így van, nem sokáig lesz várakozás ;)