189. NAP
A változás jó. A változás jelzi, hogy a pozitív folyamatok bekövetkezése felgyorsult. A nagy változás még jobb, mert ugyan néha hirtelen jön, és nehezebb befogadni, de sokkal hatásosabb. Kevesebb idő van mérlegelni, feleslegesen átgondolni minden szemcsényi részletet. Márpedig sodródni, és észrevenni a lehetőségeket amik elénk kerülnek csak úgy lehet, ha nem állunk meg gondolkodni. Ha nincs HA és DE. Az ösztöneinkre kell hallgatni, merre visz az út? Mit érzünk – nem gondolunk! – jónak?
Most abban a szerencsés helyzetben vagyok, talán életemben először – vagy csak eddig egyáltalán nem figyeltem erre - , hogy olyan szinten mutatják az utat az ösztöneim, mintha egy papíron olvasnám utasításként. És ez jó. Ez megnyugtat, és segít a célom eléréséhez. Most már tudom mit akarok és mi lenne a legjobb. Szerencsére ez a kettő karöltve megy egymás mellett. :)
Fantasztikus, hogy végre bekapcsolt belső hallásom, így talán nem kell többször pusztán az észérvekre hallgatni. Ez kellemes érzés. :)
Ma kikapcsoltam néhány órára, kaptam némi szabadságot, andalogtam, miközben a „dolgomra” igyekeztem. Túlontúl azért nem vettem sietősre lépteimet, inkább élveztem a friss levegőt, a napsütést, és a sok különféle érdekes dolgot amiket felfedeztem utam során.
Például a kertesházak mellett sétálva, véletlenül felfedeztem, hogy az egyik kocsi beállón valami mozog. Közelebb mentem, és egy tündéri nyuszikát találtam a keréknyomok között, a gödörben. Majszolta a gyökereket, és nagyon úgy nézett ki, mint aki nem emberi utasításra került oda, inkább lába kélt…:) Feldobta a napom a nyuszi csodálása, annyira tündéri volt. És olyan abszurd volt pont ott, pont akkor, pont úgy. Köszönöm, hogy észrevettem!
Láttam még napocskával és madárkával díszített kerti kukát, túlontúl udvarias sofőrt és tini lányt, cicát, napfényben tündöklő fákat és mókás szituációkat. Hihetetlen, hogy gyalogszerrel mennyivel több inger éri az embert, mintha autóba ülne. Mindig is sejtettem, de gyalogos korszakomban nem vettem észre a körülöttem megnyilvánuló csodákat.
Szeretem a tavaszt, kijelenthetem, hogy megérkezett. :) Valahogy mindenhol azt hallani, hogy de jó, úgy vártuk már a tavaszt, milyen hosszú volt a tél . De hiszen ez minden évben így van! Minden évben eddig tart a tél, vannak melegebb napjai és különösen fagyosak is. Mindig eljön a tavasz, és mindig ilyenkor, akár jobban akarjuk mint tavaly, akár nem. Ez az évszakok rendje. De miért kell mindig panaszkodni valakinek télen, hogy de jó lenne a nyár vagy nyáron, hogy de jó lenne a tél? Ez biztos olyan mint mikor a göndör hajú egyenes akar lenni és fordítva.
Ezek ellenére, én azért igyekszem addig örülni a télnek amíg tart, akkor örülni a tavasznak amikor beköszöntött, és akkor vágyni a nyárra mikor már betette a lábát. Úgy vagyok programozva, hogy nyaralni csak nyáron vágyok, előtte még csak nem is vagyok hajlandó ilyen témájú képeket nézni, de a nyári filmeket is igyekszem elkerülni.. Érdekes? Nem hiszem, csak tényként közöltem. :)
+++ Megérzés. Ösztönök. Tudás. Akarás. Hit. Remény. Vágy. Beteljesülés. Megelégedettség. Sodródás. Örvény. Szeretet. +++