192. NAP
Itt a tavasz, de azért még kacérkodik a tél. Úgy élvezem, hogy reggel mikor felkelek hétágra süt a nap. Nem biztos persze, hogy feldobja az egész napomat – bár igazán örülnék neki ha ilyen csöppnyinek tűnő dolog boldoggá tehetne -, de üdítőek a délelőtti séták. A Nap feltölt, és láthatóan a többi ember is így vélekedik erről, mert megteltek az utcák csupa vidám emberrel. :) Jó ezt látni. Erre vágytam! És gondolom még sokan mások…
Könnyebben veszem az akadályokat, és úgy gondolom elérkezett megint egy nagy döntés ideje, ami meghatározó lesz életemben. Tudom, hogy jól döntök, és tudom, hogy mire kell hallgatnom. Úgy érzem minden sínen van, ha még most nem is látszik úgy, de határozottan alakulóban van. És ez a gondolat lelkesít. Mert tudom, hogy közel a kiút. A boldog folytatás.
Keresem a nagy Ő-t. Na jó, igazából nem keresem, csak eszembe jutott, hogy ha már megírtam régebben azt a hosszú listát, melyen a tulajdonságok, elvárások szerepelnek az adott személlyel kapcsolatban, akkor itt az ideje, hogy koncentráljak is vágyamra. :) Persze, tudom én, hogy elég csak kinyilvánítani vágyamat, hiszen mikor ezt megírtam már kiküldtem az Univerzumba, de azért abban biztos vagyok, hogy mielőbbi megérkezéséhez tennem kell még pár dolgot. :)
Az első, hogy átélem azokat a dolgokat amiket megfogalmaztam vele kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a múltbéli tapasztalatok sokat fognak ebben segíteni, és egyáltalán nem azt a múltbéli személyt fogom ezáltal bevonzani, csupán az érzést. Keresem az érzéseket amik örömet okoznak, okoztak. Keresem a megnyugvást és egyben az izgatottságot.
Amikor először olvastam a párkapcsolat bevonzásáról, már akkor meggyőzött az elv, hogy ha minél részletesebben kinyilvánítom vágyamat, elvárásaimat stb., akkor bizony megtalálom / megtalál az a személy akire én várok. Létezik ilyen emberi lény a Földön, aki mindenben olyan mint ahogy azt én elképzeltem. És egész jó érzés csiszolgatni ezeket a képzelgéseket :) Ráadásul miközben ezt csinálom határozottan vonzom magamhoz a személyét és közben jól is érzem magam. És ki tudja, lehet, hogy már holnap összefutok vele az utcán! Szerintem a lényeg a nyitottság, és hogy ne akarjam görcsösen. Mert ha igazán akarom, akkor még nem az enyém, nem is lehet az, ráadásul rezgésünk is távol áll egymástól.
Tehát lebegek, lobogok, csobogok, sodródok tovább, fényesítgetem vágyaimat, miközben önmagam kiteljesítésén dolgozom.
Egy kis biztatás Esther és Jerry Hicks: A kapcsolatok törvénye c. könyvéből:
Bár csakugyan jó érzés, és annak is kell lennie, ha méltányol valaki, ha ettől függ, hogy jól érzed –e magad, akkor nem érezheted mindig jól magad, mert senki sem képes rá, és nem is feladata senkinek, hogy méltató figyelmét egyedül rád irányítsa. Benső Lényed, a benned lakozó Forrás kivétel nélkül mindig, folyamatosan méltányol téged. Ha tehát gondolataidat és cselekedeteidet a Benső Lényedből folyamatosan áramló Jóllét Rezgésére hangolod, minden körülmények között jól boldogulsz.