247. NAP
Ma önbizalommal telve ébredtem. Úgy éreztem, mintha este beprogramoztam volna magamba az érzést. Mintha gombnyomásra megjelent volna. Fantasztikus élmény! Nem érdekel mások véleménye, nem érdekel a külvilág, nem aggódok, nem bizonytalankodok. Könnyedén siklok ezen a magasabb rezgésszinten, amit tényleg nehéz leírni, de nagyon jó!
Tudom, hogy az életem egyik része már sínen van, holott pár napja még kifejezetten borús szemmel tekintettem rá. És nem valami különleges eseménynek köszönhetem, hanem a hozzáállásomnak. Megváltozott. Elengedtem a „problémát”. Megengedtem magamnak, hogy ne függjek tőle, ne rágódjak rajta, ne várjam, csak érezzem, hogy megvan amire vágyom. :) És most, hogy ezt az oldal letudtam, jöhet a következő kiigazításra váró része az életemnek. Ehhez további önbizalomra van szükségem, akár hiszitek, akár nem. :)
A képességeim határtalanok. Hiszek önmagamban, és amit szeretnék, mindig megvalósítom. Elérem a céljaimat. Kitűzöm a vágyaimat, amik felé fokozatosan haladok, és csak előre tekintek. Már látom a megvalósulást magam előtt. Tetszik, amit látok. És még csak nem is erőlködök, magától jön, csak úgy jönnek ezek a képek, képzeletem videói… hú, nagyon jó! A jövőm fenséges. Amiről álmodtam. Már most benne vagyok, rezgésem közelít ahhoz a rezgéshez, amit akkor érek el, – ami akár holnap is lehet – felemelkedek, lelkem örömtáncot jár, szívemben béke és szeretet honol. Füligmosoly, szeretetcsomag, egésztestes ellazultság. Megérkeztem egy újabb szintre.