266. NAP
Szia Élet, Hello Világ!
Itt vagyok, megérkeztem. Köszönöm, hogy élhetek, és megélhetek. Köszönöm a gyermeki énem, köszönöm a hatalmas szabadságom. Minden úgy van jól, ahogy van. Megy a maga útján, vagyis az én utamon, arrafelé, ahogy én szeretném. Én irányítom az életemet.
Napról napra felszabadultabb vagyok. Ami nem feltétlen látszik kívülről, csak én érzem. Könnyebben veszek mindent. Már egész gyakran előfordul, hogy szembetalálom magam egy szituációval, ami egyébként igencsak kiakaszt, de én belül azt a mérhetetlen harmóniát érzem, ami „csak úgy” van. Valahogy az agyam, elmém, felfogja, hogy ez hőbörögni való, ez dühítő, - és különben is lázadni kell -, de a lelkem legmélyén már tudom, hogy erre a haragra nincs szükségem.
Mindenen túl lehet lépni. A hozzáállás a lényeg. Márpedig ha belegondolok, hogy attól érzem-e jól magam, hogy ideges vagyok valamiért, amin változtatni nem tudok, vagy attól, hogy ha egyszerűen csak hagyom, hogy megtörténjen… nem nehéz kitalálni :)
Itt vagyok, és örömmel várom a kihívásokat. Attól érzem elememben magam, ha élhetek, ha tehetek, ha cselekedhetek.
Fecsegő elme, miért nem mész néha szabadságra? :) Miért is állt meg a tudományom most? (Na, én megmondom, pont azért, hogy végre előtörjön belső énem, és újra beszélgethessünk erről-arról)
Hagyd már! Kész, fejezd be. Ha erőlteted nem fog menni. Az energia nem áramlik, mert leblokkoltad. Ott a dugó. Húzd ki! (De hogy?) Egyszerűen csak ne gondolj rá. Ne gondolj semmire. (Ez az, ami sose ment. Ha nem gondolhatok semmire, akkor konkrétan MINDENRE gondolok, amire talán eddig még soha. Olyan dolgok jönnek elő elmém legmélyebb zugaiból, hogy hihetetlen) Megint a kifogások! Felejtsd el őket! Nem kell mindent megmagyarázni. Sőt, semmit. A legtöbb dolog csak úgy van, és attól szép, ha nem próbáljuk skatulyákba rakni. Kifogások helyett, keresd a megoldást. Hogy ne gondolj semmire? Képzeld el, hogy lebegsz a Mindenségben. Fehér-szivárványos levegőszerű anyag vesz körül. Hatalmas boldogságot érzel, bármire képes vagy. Teljes egész vagy, tökéletesen szabad és határtalan. Csak a boldogság érzése a lényeg, nem az, hogy jutottál oda. Nem kell keresni, hogy mi az, ami boldogságot okoz. Csak érezni. Minden pillanat magában rejtegeti az öröm lehetőségét. És most már tényleg elég a gondolkodásból! :)
Olyan rég beszéltünk, volt egy kis mondanivalód. És hallom/ érzem, hogy bőven lenne még, de ezt most hagyjuk, jó? :) Holnap megbeszéljük…
Leteszek a kifogásokról, fordítva szemlélem a dolgokat: egyből a megoldás a lényeg. Ha nem ugrik be elsőre, nyugtázom, hogy ezt nem most kell megoldanom. Mindenhez megkapom a segítséget, akkor, amikor szükségem van rá! Kérek… Igen, ezt a lépést gyakran elfelejtem, kérnem is kell.
Kérem a csöndet! Kérem a határtalanságot! Kérem a teljes felszabadultságot!
Angyalaim, itt vagytok velem, szeretlek titeket, ti is engem. Fogjunk össze! Már is megkaptam az első választ: energiát küldtek. Kirázott a hideg, és elmosolyodtam. Köszönöm! Ilyen egyszerű… Ilyen közel vannak hozzám, és bármit megadhatnak, és mindent szeretnének megadni! Ez egy igen kellemes felismerés, sokkal jobban érzem magam. Most jöhetnek a nagyobb dolgok;) - hallom az üdvrivalgást… :)