310. NAP

2013.06.29 21:05

 

Szeretem a délelőtti szikrázó napsütést. Teljesen máshogy süt, mint délután. Sokkal tisztább, még az Ég is. Frissebb a levegő, még áthatja az éjszaka csöndje. A nyugalom. Szeretem a délelőttöket. Különösen a nyáriasakat ;)

Ma, miközben ültem a csodás reggeli napocska fényében, eszembe ötlött egy vágyam, amit oly régóta emlegetek, és már rágondolni is nagyon kellemes. Ilyenkor szeretnék kifeküdni a kertbe a hintaágyra, lágyan ringatózni a hűs árnyékban, egy érdekes könyvet olvasgatva. Persze mellettem a kisasztalkán van még valami finom frissítő is, és esetleg reggeli :) Így hintázva könnyen elálmosodok, lehet, alszok is egy kicsit, madárcsicsergésre, vagy a kutyámra ébredek, aki szeretne már játszani… Sebaj, kikecmergek a keleti kényelemből, és fejet hajtok kutyusom előtt :) Egy kis jövő-előidézés ;)

Vissza a mostani valóságomba… legalábbis amit most annak hiszek. Nagyon jól berendezkedtem már erre a Tudatra, de mi van, ha én egy teljesen más életet szeretnék magamnak? Teljesen más környezettel és emberekkel körülvéve? Mi kell ehhez? Igazából tenni nem sok mindent tehetek, fizikailag. De hiszek abban, hogy ha a gondolataimat megváltoztatom ez irányba, a változás kívül is meg fog mutatkozni. Jöhet a berögzültségeim, hiedelmeim kiiktatása. És kezdődhet a vágyaim rögzítése elmémben ;)

 

Elhiszem azt, amit még nem látok, hogy meglássam azt, amiben hiszek.

 

Megszerettem Badgi Bella zenéjét, és rájöttem, hogy nálam is sokkal hatásosabb a megerősítés, hogyha énekben hallom, énekelem, gyakran ismétlem. Ha igazán dallamos, akkor megragad a tudatalattimban, nagyon hamar. Érdemes ezeket gyakran hallgatni, szerintem nagyon jó a tudatalatti programozására. Mondanék erre egy példát is a saját életemből.

Gondolom, mindenki ismeri az utcákat járó zenélő fagyis autót, ismerős dallam, és már szöveget is kitaláltunk hozzá: Szólj anyádnak, hozzon pénzt! :) Ez berögzült nálam, és amint meghallottam, mondtam magamban, na meg egyre többször. Nem is tudom miért. De bevésődött ez a mondat. Tudattalanul is motoszkált a fejemben. Csak később jöttem rá, hogy annak idején mikor ezt mondogattam, a párom anyukája nagyon sok mindent akart venni nekünk. Folyton azt hallgattuk, hogy mit szeretne adni. Pedig mi nem kértünk semmit. Hát, íme, én mondogattam a páromnak, hogy szólj anyádnak, hozzon pénzt, és a tudatalatti elintézte… Mikor erre rájöttem, igyekeztem átprogramozni valami másra, de az már nem ment, váltani kellett. És jött most a képbe az énekelve mantrázás. Most elkezdem, mindenféle témában, és ha bármi eredményt tapasztalok, megosztom veletek. Mindenesetre hallgatni is lélekemelő, úgyhogy ezt nem tekintem valamiféle kínkeserves feladatnak :):)

Mai mantra: https://www.youtube.com/watch?v=a8gu_rKx1wc