313. NAP

2013.07.02 21:27

 

Miután már megírtam a maimat – papírra – rájöttem, hogy kísérteties a téma-hasonlóság a tegnapival. Ez egyáltalán nem véletlen. Ráadásul csak most emlékeztettem magam, hogy miről is írtam tegnap, tehát elvileg nem volt a fejemben… De ha valami jön, és az Univerzum intézi, akkor az megállíthatatlan. Akkor az ott van titkon minden gondolatomban.

Ez a Boldogság, legalábbis a felemelő gondtalanság kapuja. A bejegyzésemet kivételesen papíron kezdem, és érzem, látom az írásomon a magabiztosságot, az Erőt. Megkaptam, amit akartam. Örülök mindennek, bárminek, és konkrétan mégis semminek. De ha számba kellene vennem, hogy minek is vagyok most Hálás, hát akkor az így nézne ki:

  • a kislányomnak
  • az emelkedett lelkiállapotomnak
  • a csodás időnek
  • az engem éppen körülölelő természetnek
  • a nyugalomnak és békének, ami körülvesz kívül-belül
  • az embereknek, akik mellettem vannak és tanítanak
  • a napi leckéimnek
  • hogy ismét rátaláltam Bagdi Bellára
  • a színeknek, amik körülvesznek
  • a fűzfának, ami olyan kecsesen borul a tó fölé, festői szépsége lenyűgöz
  • a szavaknak, amik felsorakoznak tollam hegyén
  • annak, hogy itt vagyok, itt és most
  • annak, hogy az idő, mint olyan, egyre gyakrabban tűnik el az életemből.

És most, hogy elérkezett ez az állapot, önfeledten, szükségérzet nélkül létezem. Behívom vágyaimat. Amik nélkül én még teljes vagyok, nem érzem most hiányukat, tényleg, mert egyszerűen tudom, hogy végre a jó úton gurulok. És egyszer majd megállok, talán leülök egy padra és ott vár a jövőm. Vagy csak mellém gurul, összemosolygunk, és suhanunk tovább. Már egyedül is mosolygok, mert tudom, hogy nem vagyok egyedül, tudom, hogy az egész Univerzum velem van. <3

Azt mondják ez csak a „képzelet játéka”, de én tudom, hogy ez nem játék. A képzelet igenis valósággá válhat egy szempillantás alatt. Ettől szép minden: vágyakozol, hiszel és remélsz, és mindemellett sosem tudhatod, hogy melyik pillanatban hozza elég az Univerzum.

Hihetetlenül jó érzés ezzel a tudattal élni, gondolkodni. Minden egy újabb remény. Nincs olyan, hogy elfogy, az idő végtelen, lelkünk hallhatatlan.

Mai mantra: https://www.youtube.com/watch?v=opXUj3eDfPA