33. NAP
Folytatódik a nyomott nap...legalábbis eddig. Most úgy döntöttem, hogy átfordítom végre. Nincs mese, jól kell éreznem magam, hiányzik a lebegés érzés.
Tehát:
Ma csodálatos napunk van, gyönyörűen süt a napocska is. A lehetőségek tárháza áll előttem ma is, tehát megadom magamnak a lehetőséget, hogy boldog legyek. Szárnyalni szeretnék. Lebegni. Örvényleni. Be kell jutnom az Örvénybe, hogy magával vihessen a lelkesültség, boldogság érzésébe. Eszembe jut két mondat a mesés könyvből: Minden úgy van jól ahogy van. Minden a legnagyobb rendben történik. Ez némi biztatást ad, hogy fölösleges aggódni azon ami van, volt vagy esetleg lesz. Mindennek így kell lennie, a Vonzás Törvénye így hozta el nekünk. Csak a jelen, a ma van amikor jól érezhetem magam.
Régebben nagyon bosszankodó, idegeskedő, pesszimista ember voltam. De rájöttem, hogy ezzel senkinek nem teszek jót. Főleg magamnak nem. Senki nem ad kitüntetést azért, mert erre és erre a dologra ilyen mérgesen reagáltam :) Ha ez eszembe jut mikor megint mérgelődök kicsit elnevetem magam. Legalább elszáll a mérgem nagyja. A feladat még mindig adott: megtalálni a jobb, legjobb érzést kiváltó gondolatot. De vajon mi lehet az a gondolat ami mindig, minden körülmények között működik? Ami mindenféle rossz hangulatból, szituációból átlendít a jókedvre?? Úgy döntöttem írok pár mondatot az ilyen helyzetekre. Szerintem határozottan segíteni fog.
Pl.:
kislányom nyűgösködik – tudom, hogy minden rendben, csak ő is érzi a változásokat, érzékeli az Univerzum eseményeit, érzi, hogy valamilyen nagy változás fog hamarosan bekövetkezni, új helyre költözünk, jobb helyre, jobb Házba – már is elértem a jobb érzést :)
amikor feszült vagyok – mért is vagyok feszült? a meleg miatt, hideg miatt? a fáradtság? Megéri emiatt feszültnek lennem? Természetesen nem. Megint eszembe jut a gondolat, hogy senki nem ad nekem azért kitüntetést, hogy „itt feszkózok magamnak a semmiért” – ez megint hatásos volt! Kinevettem magam, vagy nevettem a saját viccemen :) A lényeg, hogy jókedvre derítettem magam ezzel a pár sorral.
amikor bennem van a sietni kell és a sürgető érzés – hova kell sietni? tényleg sietnem kell? Tulajdonképpen soha sehova nem kell sietni. Akkor megyek amikor jól esik. Nincs olyan dolog ahová feltétlenül sietnem kell, és megéri ezen aggódni. Boldogságom a legfontosabb. - Ha elhatározom és hiszem is, hogy mindig mindenhova akkor érek oda amikor oda kell érnem, akkor megoldom ezt a gondot. Nyugalom és békesség, az Univerzum nem siet sehová.