378. nap
Egyszerűen csak jó. Mikor elengedem magam, és csak úgy hagyom, hogy kellemes gondolataim tovább szárnyaljanak, akadály nélkül, akkor minden megtörténik. Minden, amit szeretnék. Anélkül, hogy én azt akarva szeretném.
Megtalálja a maga útját, és végre hagyom, hogy az Univerzum is úgy intézze a dolgait, ahogy neki a legjobb. Mert ha bele akarok kontárkodni, az nem az igazi. Ha nem vagyok szakács, talán nem kellene étterembe mennem, főzni :))
Viszont amit tudok, és tehetek, és tennem kell, azaz, hogy végre valahára elengedem magam. Mint gyerekkoromban. Amikor nem kombináltam túl semmit, az álomvilág volt az én világom, és nagy valószínűséggel sok-sok álmom gyorsan teljesült is.
Úgy tűnik, most is így kezdődik. Újra beengedem életembe a varázslatos álmokat. Az én varázslatos álmaimat. Nem tudom, mi van velem, de nagyon magával ragad mostanság ez a szó: varázslatos. Gondolom nektek is feltűnt mennyiszer írom :) Tényleg úgy érzem, hogy hatalmába kerített. Csillámporral szórtak be. És azt is, ahova lépek. Még az ég is csillagporos felettem.
Mit tette, ki tette? Nem lényeg. Csak az számít, hogy ez jó. Nagyon jó. Egyre jobb.
Az oldal is Tündéres, misztikus lett/ lesz, remélem tetszeni fog. Talán titeket is elkap a Varázslat, csupa jó értelmében :)