53. NAP

2012.10.15 14:45

Új ötletem támadt, amivel feldobhatom ezeket a borongós hétköznapokat: keresem a szépet,a kedveset, a jót az utcán sétálva, és ha látok valamit lefényképezem, majd az aznapi „gyűjteményemet” meg is osztom veletek. Íme a mai montázsom:

Hiába, a nedves, esős szürke idő, azért mindig lehet találni ezernyi szépet. Ma főleg a  virágokra fókuszáltam, amiket eddig észre sem vettem, pedig mindennapi útvonalamat keresztezték. Örömmel tölt el a látványuk, és így egy csokorba fűzve még szebb az összkép. Úgy éreztem, hogy valamivel fel kell dobnom magam, akkor kezdtem el nézelődni, keresgélni valami szépet. És nem meglepő módon sorra jöttek is. :)

Egy apró vonzásom, amit kiszúrtam ma és örültem neki ez a kép:

 

Másnak talán semmiségnek tűnik, de nekem nem az. És ha kicsit jobb kedvre is derít, mit számít, hogy mi célból láttam meg? :)

Tegnap egyébként láttam egy köteg pénzt is valakinek a kezében, na, ezt is annak tudom be, hogy kezdenek megjelenni a dolgok.

Az egyik könyvben olvastam, hogy már az is jelnek számít, ha találkozok olyan emberekkel akik már elérték azt amire én vágyok. Esetleg erről beszélnek a környezetemben, gazdag embereket látok, látom a kocsimat az utcán stb. Ez mind-mind a vonzás. Abban segítenek, hogy könnyebben beleélhessem magam, átérezhessem, felkészülhessek. Legalábbis én így gondolom. Ez olyan mint mikor cipőt akarok venni és mindenkinek a cipőjét nézem. És konkrétan akkor csak a cipőket látom meg. Amit eddig nem néztem, most figyelmet szentelek neki és mindenhol meglátom a jeleit. Persze ez elég miniatűr példa, de a lényeg, hogy így működik.

Aminek nagyon hálás vagyok, hogy képes vagyok örülni az apróságoknak. Rájöttem, hogy ez nincs minden emberrel így. Szinte mindent át tudok fordítani viccesre, bár inkább a másoknak unalmas dolgokról van itt szó, nem a szomorúakról.

Például én ha ránézek egy galambra, azt is viccesnek találom. Mikor sétálnak és előre-hátra mozog a nyakuk az számomra nagyon mulatságos. :) Annyi ilyen dolog van a világon, és engem nem érdekel ha furcsának néznek érte, mert én ezektől vagyok boldog és teljes egész. Kezd egyre kevésbé zavarni a mások véleménye. Csak úgy tudok érvényesülni, ha azt teszem amit szeretnék és úgy ahogy szeretném. Ha nevetnek, nevetnek, és akkor?! Talán kicsit elgondolkoznak, hogy lehet így is élni. Lehet szabadnak is lenni.

Szabad vagyok.