63. NAP
Úgy érzem mindjárt kitalálok valamit. Már itt van az ihlet a nyelvem hegyén, mindjárt megvan! :) Olyan régóta motoszkál a fejemben valami, de mégse tudok rájönni, hogy mi. Kár, hogy az ilyen dolgokat nem lehet sok munkával esetleg erőltetéssel felszínre hozni. Ki fogok találni egy nagyon jó ötletet, méghozzá nagyon hamar. Hagynom kell, hogy átáramoljon rajtam a kreatív gondolatfolyó.
Ma kissé feszülten telt a napom, hiába voltam tudatánál, hogy éppen rendkívül mérges vagyok vagy ideges, egyszerűen nem tudtam nem az lenni. Volt hogy már azt mondogattam, hogy nyugi, inkább nem reagálok, nem észlelek, akkor talán elszáll a méreg. De nem ment. Egyszerűen besokalltam. (Semmi különös egyébként, csak a kislányomnak nyűgős napja volt). Szóval úgy érzem, hogy tökéletes Jóllétem egyetlen akadálya jelenleg a ő. De ha ő nem lenne nem is itt tartanék. Valószínűleg nem is akarnék többet, és egy sivárabb lelki szinten lennék. Nagyon hálás vagyok neki, hogy leszületett az én életembe és hogy eddig többségben volt a „jó kislány” oldala. Egyszerűen változnak az idők, jönnek a frontok és ilyenkor én is érzékenyebb vagyok, jobban megvisel az effajta viselkedés. Nem tudom túltenni magam rajta. Pedig nagyon muszáj lenne, mert csak saját magunknak okozok ezzel gondot. Belül most már pontosan tudom – még az adott szituációban is - , hogy teljes mértékben rosszul reagálok, és, hogy csinálhatnám máshogy is, de mégsem megy. Univerzum, mi a megoldás erre? Mit tegyek, vagy mit ne? Inkább azt kérdezem, hogy mit gondoljak? Vajon csak idő kell és nem csak belül fogom érezni, hogy lenne helyes, hanem úgy is fogok tudni cselekedni? Tehát a válasz: türelem. Na ez az ami nem sok van nekem. Az azonnali megvalósulás híve vagyok :)
Univerzum, kérnék egy kis türelmet!
Köszönöm. :)
Volt egy bő félórám egyedül, a szabadban sétálva. Mennyei volt! Ráadásul csak úgy jöttek a jobbnál-jobb gondolatok. Erőlködnöm sem kellett, magától beindult. Csupa pozitív megerősítés, méghozzá a Házammal kapcsolatban. Mintha az Égiek küldték volna, hogy felvidítson. Már beleszőttem a romantikát is a vizualizációmba, így sokkal szenvedélyesebb, új aspektusát ragadtam meg. A táj szépsége lenyűgöző, da ami most nekem nagyon tetszik – és amiből ötletet merítettem azok az esti fények. Hangulatos és hívogató. Romantikus. A kertem tele van kis lámpácskákkal, melyek hangulatosan megvilágítják a kerti ösvényeket, virágokat, fákat. Fényében körbesétálhatom a birtokot. Vagy csak egyszerűen a Házból nézhetem a kertem esti fényét. :) És nem utolsó sorban elég jó betörő-riasztó;)
A Bőség folyamatosan árad hozzám.
Új , fantasztikus ötleteim támadnak.
Lelkesítő emberekkel találkozok.
Energiám végtelen.
A türelmem határtalan – már ha szükségem van rá.
Boldogságom megingathatatlan.