71. NAP

2012.11.02 20:48

Könyv, blog, Jóbarátok. Blog, Jóbarátok, könyv. Jóbarátok, könyv, blog.

Blog.

Úgy veszem észre, hogy napról- napra más stílusban írok. Valahogy minden nap máshoz van kedvem. Ugye nem zavaró? Nekem nem, inkább tetszik a változatosság. Minden nap új oldalamat fedezem fel.

Este nagyon felvidított az új könyv, amit olvasok. Sok hasonló momentum van az én életemből is, ráadásul házvásárlás, költözés is akad :) Teljesen beleéltem magam, erre volt szükségem! Vajon az számít, hogy a napokban költözős dobozokat ajánlgattak nekem? Mondtam is, hogy tegye el, majd jó lesz amikor költözünk a balcsira.

Költözünk a balcsira.

Pakolnom kell.

Nagyon gyorsan össze tudok ám pakolni! Ha azon múlik akár egy nap alatt is – kényelmesen. Amint adódik a lehetőség mi akár már 2 nap múlva ott is lakhatunk. Szóval gyorsak vagyunk.

Érdekes, mert most kicsit átvettem a stílusát annak a könyvnek amit olvasok. Elképesztő, de így működök. Öntudatlanul. Viselkedési formákkal is így működik. Ha valakivel viszonylag sokat vagyok együtt – akár 2-3 nap is elég – akkor átveszem a gesztusait, beszédstílusát, szóhasználatát…persze ami tetszik. Ami nem tetszik azt még öntudatlanul sem utánozom. Ilyen vagyok. A fülemben csengenek a mondatok, újra leperegnek az események. Hogy ez mire jó? Talán arra, hogy ezáltal színesíthetem egyéniségemet, szélesítem a repertoáromat. Szeretem az újat. Az új dolgok éltetnek. Sokszor elsőre félek az újdonságtól – de csak ha egyedül kell végigmennem rajta – de hamar rájövök, hogy izgalmas és érdekes.

Minden nap ezernyi érdekes és szórakoztató dolog történik velem.

A napjaim felemelőek.

Boldog emberekkel találkozok, akik inspirálnak, és tovább fokozzák az én jókedvemet is.

Inspiráció. Kreativitás. Lelkesedés. Lendület. Akarat. Kitartás. Ösztönzés. Siker. Megbecsülés.

Ezek a szavak elindítanak egy lavinát bennem. Egy spirált, ami folyamatosan pörög-forog. Egy örökmozgót.

A szavaknak hatalmas ereje van!!!

Ha van is rossz/ negatív gondolatom nem mondom ki többé! Azt mondom helyette, hogy TENGERIMALAC. :)

Régen volt egy tengerimalacom. Imádtam. Ő is imádott engem. Azt hiszem. De nagyon tündér volt, olyan volt a haja mint Elvisnek, ugyanis hosszú szőrű volt. Ebből akadtak is néha problémák mikor simogattam. Simisimi a buksiján – le is ültem mellé, elvoltunk a simivel, mire feleszméltem már a popsiját simiSimiztem, mert közben megfordult a gaz. Az érzés ugyanolyan volt ;)

Jól elkalandoztam. Viszont belegondolva, szerintem sok mulatságos percem lesz ez előbbi ötletemtől :) Alig várom!

Miközben a boltba igyekeztem, elkaptam egy beszélgetés-foszlányt:

  • Képzeld, Siófokra mennek, valami nagy telket nézni.

Hát ennyi, foszlányka. Mindenesetre remélem a lényeg kiderült, Balaton (méghozzá nem is messze onnan ahova én megyek) + nagy telek (nekem is nagy a kertem). Amint meghallottam, rögzítettem magamban, majd elmosolyodtam és éreztem a bizonyosságot, hogy igen, ez itt kérem szépen a Vonzás Törvénye akcióban. Szóval így működik! Tetszik, és az is tetszik, hogy felismertem. Szerintem a legtöbben ezeket meg se hallják vagy egyáltalán nem értelmezik semminek. Pedig milyen, hogy én ezt tettem? Jobb kedvem lett akkor, és most is, hogy visszagondolok. Így működik ez. Hiszen már annyi jelet kaptam. Miért kell mindig elcsüggednem, ha egy kis ideig – szerintem – nem történik semmi. Pedig az Univerzum akkor is dolgozik. Csak éppen mikor csüggedek behúztam a kéziféket – vagy legalábbis a féket - . Ha hamar rájövök és visszazökkenek, még nincs jelentősége. Tehát: tengerimalac. :)