83. NAP
Már több mint két hónapja nem nézek tévét, nem is hiányzik. Mikor nagymamámnál járok mindig feleszmélek, hogy héj, mi ez a zaj? Ja, csak az a tévé nevezetű izé. Néha nézem is pár másodpercig, de nagyon hamar fel tud zaklatni. Minek is kapcsolgatom, sőt miért is nézem? Ilyenkor általában kinyomom, és ezzel ennyi. De elképesztő, hogy ennyi idő mellőzés után ilyen hamar fel tud zaklatni. Régebben csak ment, zúgott, néha néztem is. Persze általában mesét, vagy valami szelídebb lelkületűt. Volt, hogy véletlenül eltévelyedtem zaklatósabb műsorokra, de akkor még nem volt ilyen hatásuk rám. Ez is mutatja a fejlődésemet.
A fejlődést, ami elindult lassan három hónapja. Hihetetlen! Ha belegondolok, hogy néhány hónapja még mik tudtak érdekelni, mik tudtak lekötni. Mennyire nem zavart ez-az, vagy mennyire zavart az. Átalakultam, de még nincs vége. Ennek az átalakulásnak nagyon sok hatása van. Többek között sokkal jobban érzem magam, érdekesebbnek találom a világot, úgy látom, hogy mindenre van megoldás/kiút. Negatívnak vagy inkább semlegesnek könyvelném el azt, hogy sok ismerősöm, barátom már nem találja velem a közös hangot, már más síkon járunk. Ez először talán furcsa, esetleg kellemetlen, de ez nyitja ki a kapukat az új felé. Olyan emberek megismerése felé, akik szintén arra nyitottak amire én. Akik hisznek, remélnek, bátrak, kitartóak, szeretetteljesek, érdeklődőek, boldogok, és még sok hasonló örömteli tulajdonsággal rendelkeznek. :)
A változás szele tényleg megcsapott, nagy változás előtt álok. Ami tegnap dilemma volt, talán ma már nem annyira. Több az érv mint az ellenérv. És mindent összevetve akármilyen nehéz is, tudom, hogy csak jobbra fordulhat, hogy ez a következő logikus lépés. És mindig csak egy lépést előre.
Sokszor ha valamit kezdek túlkomplikálni, az azért van, mert nem csak egyet haladok előre, hanem ezret. De hát nem tudhatom, hogy akár az első lépés milyen következményeket vonzz maga után, és ezek után az ezredik lépés ki tudja mi lesz? Ugye? Úgyhogy előre nézek, nem hátra, és bátor leszek. Ma már nagyon bátor voltam, de holnap is annak kell lennem. Kezembe veszem az irányítást és elindulok egy boldogabb élet felé. Ha túl vagyok ezen a dolgon ígérem, megírom a részleteket is, de még nem ildomos és nem is szeretném. Ülepednie, körvonalazódnia kell.
Valószínűleg kissé elfoglalt leszek a napokban, lehet, hogy csak ilyentájt írok, és csak helyzetjelentést. Meglátom, de igyekszem, mert az írás nekem is jót tesz.
Addig is tudom, hogy minden úgy van jól ahogy van.