87. NAP
Úgy néz ki, hogy mostanában a felsőbb hatalmak is a „kezemre játszanak”. Említettem a múltkori vízórás esetet, na ez is olyasmi. Nagymamámnál lakik a kutyám, ezért már régóta mondogatja, hogy van ez az új rendelet, be kell chip-ezni a kutyákat. Juj, juj intézzük el mihamarabb, nehogy megbüntessenek. Na, de az is pénz. Mondanom sem kell, hogy erre szintén nem akartam költeni, egyszerű elvi oka volt. Teltek-múltak a hónapok, már el is felejtettem volna, amikor a kerületi újságban mit találunk? Ebben a kerületben az Önkormányzat úgy döntött, hogy ingyenes a chip. Juhúú! Gond kipipálva, megyek is a kutyadokihoz lerendezni. :)
Valami egészen máson gondolkodtam épp. Vajon miért van az, hogy sok mindent kényszeresen csinálok? Ezt úgy értem, hogy nem mindig teszem azt amit szeretnék, megint az van, hogy már előre gondolkodok, hogy mit kellene tennem. De valahogy mégse hagyom abba azt amit teszek. Valaki rázzon meg ilyenkor! Ébresszetek fel! Élni szeretnék, és nem csak a nap 1-2 órájában, hanem mind a huszonnégyben! Annyi minden vár még rám. Az életemben hamarosan új szakasz kezdődik. Egy új fejezetet nyitok, sokkal több lehetőséggel, boldogsággal és a feszültség nullára redukálásával.
Jó, rendben, most már úgy érzem leírhatom mi is történik velem.
Néhány nap múlva költözünk. A kislányom és én. Apukája marad itt, megbeszéltük. Ez a folyamat rég elindult már, de csak most érett meg bennem az elhatározás. Sajnos, - vagy nem is annyira – eltávolodtunk egymástól, ami nagyjából annyit tesz, hogy én változtam, ő meg nem. Ennek a változásnak ti is tanúi lehettetek az utóbbi 87 napban, de nem most kezdődött.
Kinyílt a szemem. Elkezdtem észrevenni magam körül a világot. Felfedeztem a Rezgések Világát. Ez egy fantasztikus élmény, hihetetlen folyamat, ami még korántsem ért véget, ki tudja hova jutok néhány hónap múlva? Ki tudja, hogy milyen magasságban fogok mozogni? Bátran le merem írni, hogy a rezgésszintem innentől csak felfele emelkedik, ezáltal a kedvem is egyenes arányban javul, az életminőségem elképesztő, a gondolkodásomnak nincs határa, kíváncsiságom folyton éltet - nem hagy nyugodni :) - és életutam is a legjobb felé visz. Minden percben, minden órában tisztában vagyok vele, hogy a lehető legjobbat teszem, hogy csak a boldogság vár rám, csakis én döntöm el, hogy mit teszek és csakis én határozom meg – megteremtem – hogy mi történik velem. Tehát nem kérdés, hogy jót akarok magamnak, állandó jelleggel az örömteli dolgokra koncentrálok.
Mindezek megértéséhez, és a célom eléréséhez szükségem volt a bátorságomra és a határozottságomra. Sikeresen vettem az akadályt, már semmi nem téríthet el. Ideje, hogy közösen és boldogan teremtsünk! :)