93.NAP
Áttértem problémamegoldó-üzemmódba. Itt a tél, jön a karácsony, ilyenkor mindenki keresi az ajándékokat, vagy egyszerűen csak többet ül otthon. Hát én a „többet itthon ülést” úgy használom ki, hogy körülnézek mindenhol a lakásban és mindenhol a pincében, hogy mi az amire már nem lesz szükségem, mi van útban, mi az ami eladható. Ebben az időben mindig jól jön a plusz bevétel. Körülnéztünk, gondolkoztunk és egyre több dolog jutott eszünkbe amiket már rég elfeledtünk - természetesen a vonzás törvénye is közrejátszott, hogy a hasonló gondolataink a hasonlót vonzzák, majd ezáltal eljuthassunk a szem elől tévesztett tárgyakhoz.
Ennek következtében a mai teendőlistán ezek álltak – nem vicc, nem túlzás, szó szerint :
- esküvői ruha
- rongyszőnyeg
- szendvicssütő
- zsír
- mosógép pincéből
- forgós szék
- rácsos ágy
- pénztárgép
- citrompótló
Ezen igazából akkor nevettem, mikor átnéztem, hogy minden megvan-e, majd rájöttem, hogy milyen abszurd lista is ez. :)
Szintén mai történés amit anyukám mondott:
„Nagyon mókás, hogy nem látszik a kabátodon a kosz – merthogy szürke -, de azért néha ki kéne mosni.”
Nem kell itt rosszra gondolni, azért nem szoktam sáros, büdös kabátban flangálni, de vannak bizonyos dolgok amiket szeretek meghatározott ideig mosatlanul tudni. :) Ez talán rigolya, de sebaj. :)
Így telik a mai napom, azt hiszem, ma sikerült jobban megragadnom a mindennapok humoros formáját.
Most megyek is, mert a "forgós szék" még nincs teljesen kipipálva.