94.NAP
Ez a napom tényleg tevékenyen telt. Annyit dolgoztam, pakoltam, mértem, írtam, számoltam, gondoltam és még sorolhatnám, hogy csak na. Igazán hasznos és békés nap volt.
Időközben arra is rájöttem, hogy van egy olyan képességem, hogy emlékszem az olyan dolgokra amik meg sem történtek! Lehet, hogy jövőbelátó vagyok? Mert később tényleg úgy lesz, és én előtte váltig állítom, hogy úgy volt, vagy odaraktam stb., és persze nincs úgy, nem raktam oda…De később úgy alakul :)
Egy olyan képességem is van, hogy szinte át tudok „lebegni” egy egész napon. Teszek-veszek, beszélgetek stb., de igazából mégsem vagyok ott, és csak úgy automatikusan cselekszem, ami néha vicces helyzeteket szül. Szerintem erre mindenki képes, de a nap közepén ráébredni, hogy ez történik velem és mégsem felébredni? Na, az már érdekesebb.
Ezekben a napokban könnyen szem elől tévesztem a „most-ot”. Nehéz kiragadni minden egyes pillanatot, megélni minden másodpercet. Mégis, hogy lehet megtenni mikor sietek? Ez az állandó sietés… Még mindig hova rohanok? Fogalmam sincs, hogy mikor „kaptam el ezt a kórt”, de már jó néhány éve tart ez a sietés-szindróma nálam. Egyszerűen nem tudok lenyugodni! Azt hiszem megint eljött az a pillanat, amikor vissza kell fordítanom a pozitív oldalár negatív kijelentéseimet. Nem szabad hagynom, hogy ezeket teremtsem meg.
Ráérek. Van időm mindenre amire szeretném. Magam osztom be az időmet. Nyugodt vagyok minden egyes percben. Örömmel tölt az időtenger ami a rendelkezésemre áll. Boldog vagyok. Elégedett. Kiegyensúlyozott.
Minden úgy van jól, ahogy van.